A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság felhívása
Megjött a tél, a vizet szerető ember vágyik télen is a vizek partjaira, a befagyott vizek jegére. A Dunai Vízirendészet információi szerint a Duna lassúbb folyású mellékvizein megjelent az egybefüggő, de még vékony jégtakaró. A gyorsabb mellékvizeken és a főmederben egyre nagyobb mértékben zajlik a jég.
Ahogy a nyári fürdési idénynek megvannak az áldozatai, sajnos az előírások nem ismeretéből vagy be nem tartásából eredően a jeges vizek is szedik áldozataikat.
A Vízirendészeti szolgálat szeretné, ha ebben az évben csökkennének a balesetek, ezért indokoltnak tartja, kellő időben felhívni a lakosság figyelmét a jégen való tartózkodás és közlekedés legalapvetőbb rendelkezéseire. A 46/2001. (XII.27.) BM. számú rendelet ide vonatkozó rendelkezései sajnos kevés ember előtt ismertek.
Indokolt felidézni saját jól felfogott érdekünkben a legfontosabbakat.
A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad illetve nem mozog.
A gyakorlati tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha vastagsága eléri vagy meghaladja a 10 cm-t.
TILOS a szabad vizek jegén tartózkodni:
- éjszaka és korlátozott látási viszonyok között,
- járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével,
- kikötők és veszteglőhelyek területén,
- folyóvizeken.
Teherbírást csökkentő tényezők:
- fenékről előtörő kisebb, nagyobb források
- csatorna bekötések
- áradás, apadás által kialakított jégmozgás
- felmelegedés a jégréteget elvékonyítja, ami a jégen tartózkodók számára veszélyes lehet.
Folyóvizeken jellemző a befagyás folyamatában, hogy a már beállt jégmezőre újabb és újjabb táblák torlódnak, rakódnak, ezek nem biztonságosak, rajtuk való közlekedés életveszélyes és tilos!
A folyóvizek jég alatti vízszintváltozásai jégmozgást idéznek elő, apadás következtében a látszólag még szilárd jég állapota megváltozik, beroppanása várható. Több napos melegebb idő hatására a felület mosódik, a jég vastagsága csökken, szilárdsága romlik, ezért a rajta való közlekedés, sportolás, tartózkodás veszélyes. Nagyobb jégfelületen különös veszélyeket rejthet a friss havazás, mert a jég tényleges állapotát nem lehet időben felismerni. Ezeken a területeken éjszakai tartózkodás különösen veszélyes.
Téli veszélyek - a jégről mentés szabályai
Mások bajba kerülése esetén a következő módon nyújthatunk segítséget:
- Ne egyenes tartásban, hanem hason csúszva közelítsük meg a jég közé került embert (ellenkező esetben mi is veszélybe kerülhetünk, alattunk is beszakadhat a jég)!
- Ne közelítsük meg egészen a jég beszakadásának helyét (a jég törékeny). Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal, esetleg többet összekötve, vagy ruhadarabokkal)!
- Vigyázat: ne húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a ruhája ujjánál fogva, mert ruhája a varrásoknál könnyen elszakadhat!
- Ha több ember van a helyszínen, akkor alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte levő lábát fogja. Ezáltal az elől lévőt a mentés során a töbiek hatékonyan támogatják.
- Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a beszakadás helyétől a partra!
- Ha a szerencsétlenül járt már a jég alá került, már csak felkészült szakemberek tehetnek kísérletet a mentésre, így mielőbb értesíteni kell a tűzoltóságot a 105-ös segélyhívó számon.
- A jeges vízből mentett embert ne vigyük azonnal túlfűtött, meleg helyre! Miután a jeges ruházatától megszabadítottuk, dörzsöléssel próbáljuk a vérkeringését beindítani. Az Ilyen emebert minden esetben orvosi elsősegélyben, orvosi ellátásben kell részesíteni.
- Ha van mobiltelefonunk, azt mindig feltöltött állapotban vigyük magunkkal, így azonnal tudunk segítséget hívni. Érdemes figyelembe venni, hogy a mobiltelefon akkumulátora nagy hidegben hamarabb lemerülhet.
- A közismert segélykérő telefonszámok ingyenesek, ezért a telefonkártya feltöltöttségétől függetlenül hívhatók. Ezek: 112, 105, 104, 107. Bejelentéskor mondjuk el nevünket, telefonszámunkat, valamint azt, hogy hol és mi történt!