Hagyatéki ügyek

A hagyatéki eljárásban az illetékességet:

• az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye,
• ennek hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye,
• az előző kettő hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye;
• továbbá az első három feltétel hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye alapozza meg.

A hagyatéki eljárás akkor indul, amikor a jegyző a Halottvizsgálati bizonyítvány alapján, vagy ennek hiányában olyan személynek a bejelentése alapján (a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával egyidejűleg), akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik -, az örökhagyó haláláról értesül.

A jegyző az eljárás megindítását követő nyolc napon belül megkezdi a leltározást.

A hagyatékot leltározni kell:
a) a hagyatékban belföldön fekvő ingatlan van, belföldi cégjegyzékbe bejegyzett társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés van, lajstromozott vagyontárgy van, a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket (300 ezer forint) meghaladó értékű ingó vagyon van,
b) a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét,
c) az öröklésben érdekeltek kérelmére is.

A leltározást a jegyző végzi az erre a célra rendszeresített, külön jogszabályban megállapított nyomtatvány kitöltésével.

A leltárba felvett ingatlan értékét az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni.
A hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapítása érdekében meghallgatás tartható, amelynek idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekeltet. Általában a Halottvizsgálati bizonyítványon feltüntetett személy kapja az értesítést.

A hagyatéki meghallgatásra a leltár pontos elkészítése miatt az értesített személynek célszerű magával hoznia:

• írásbeli végintézkedést (végrendeletet), illetve öröklési szerződést, tartási szerződést,
• fel nem vett nyugdíj esetén nyugdíjszelvényt,
• fel nem vett járandóság (munkabér, táppénz) esetén igazolást a munkahelytől,
• ingatlan esetén ingatlan-nyilvántartási adatokat (helyrajzi szám, fekvés, művelési ág, tulajdoni hányad, jogcím, stb.) tartalmazó okiratot (földhivatali kijegyzés, tulajdoni lap, adásvételi szerződés, földhivatali határozat stb.),
• gépjármű, utánfutó forgalmi engedélyét,
• fenntartásos takarékbetétkönyvet, takaréklevelet, kötvényt, kincstárjegyet, értékpapírt stb.,
• kárpótlási jegyet, vagyonjegyet, részjegyet,
• lakossági folyószámla, devizaszámla, egyéb - pénzintézetnél vezetett – számla kivonatát,
• nyugdíjpénztári tagságot igazoló okiratot,
• gazdasági társaság (Kft., Bt., stb.) esetén társasági szerződés vagy cégbejegyzés kivonatát

Vonatkozó jogszabályok:

• 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról
• 29/2010.(XII.31.) KIM rendelet a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről