Határozat óvodai rendkívűli szünetről
H A T Á R O Z A T
A Gönyűi Kék Duna Óvoda és Bölcsőde (9071 Gönyű, Bem József u. 2.) intézményben az óvodai és a bölcsődei ellátás tekintetében 2020. március 18. (szerda) napjától határozatlan időre, jelen döntésem visszavonásáig
rendkívüli szünetet rendelek el.
Határozatom azonnali végrehajtását elrendelem.
Elrendelem jelen döntésem közhírré tétel útján történő közzétételét, amelynek során jelen határozatot a település honlapján, Facebook oldalán, továbbá az önkormányzat hivatala és az érintett intézmény hirdetőtábláján közzé kell tenni.
Jelen döntésemről elektronikus úton tájékoztatom az emberi erőforrások miniszterét.
Felkérem a Gönyűi Kék Duna Óvoda és Bölcsőde intézményvezetőjét, hogy döntésemről az intézményt látogató gyermekek törvényes képviselőit, valamint az intézmény munkatársait késlekedés nélkül tájékoztassa.
Az ügyben eljárási költség nem merült fel.
Jelen döntésem ellen fellebbezésnek helye nincs, a döntéssel szemben közigazgatási per kezdeményezhető. A közigazgatási per elbírálására a Győri Törvényszék (9021 Győr, Szent István út 6.) illetékes. A keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A jogorvoslati eljárás tárgyánál fogva illetékmentes.
I N D O K O L Á S
Magyarország Alaptörvényének 53. cikke (1) és (2) bekezdése értelmében a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A Kormány a 40/2020.(III. 11.) Korm. rendeletével az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.
Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (II.) szóló 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. §-a alapján „A bölcsődei ellátást végző intézmény, valamint az óvoda elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat polgármestere (…) a bölcsődei és az óvodai ellátást végző intézmények esetében rendkívüli szünetet rendelhet el. A polgármester a szünet elrendeléséről soron kívül tájékoztatja az emberi erőforrások miniszterét."
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 47. § (2) bekezdése alapján veszélyhelyzetben a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat.
A Kat. 19. § (1) bekezdése alapján a polgármester, a főpolgármester, a helyi védelmi bizottság elnöke, a fővárosi megyei védelmi bizottság elnöke a katasztrófavédelmi feladatoknak e törvényben meghatározott irányítása és végrehajtása során államigazgatási jogkörben jár el.
Tekintettel a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetre, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a település lakossága egészségének és életének megóvása érdekében a rendelkező részben foglaltak szerint a Gönyű községben működő bölcsődei és óvodai ellátást végző intézmény tekintetében a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 84. § b) pontja alapján a hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy közbiztonsági érdekből, illetve a közérdek védelme miatt szükséges.
Az Ákr. 89. § (3) bekezdés c) pontja alapján a hatóság közhírré teszi azt a véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított döntést, amelyet a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból hozott.
Hatásköröm és illetékességem a Korm. rendelet 2. §-a és a Kat. 15. § (1) bekezdésén alapul.
A jogorvoslattal kapcsolatban a Kat. 19. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a polgármester elsőfokú államigazgatási hatósági eljárásban hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye. Ugyanakkor a Korm. rendelet a másodfokú hatóságot nem határozta meg.
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 83/A. § (1) bekezdése alapján a polgármester döntései esetén a másodfokú hatósági jogkört a helyi védelmi bizottság elnöke gyakorolja, azonban ez a rendelkezés kizárólag a katasztrófavédelmi célú személyes polgári védelmi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos fellebbezési eljárásokra vonatkoztatható.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/A. § (2) bekezdése értelmében a képviselő-testület a polgármester döntése esetén a másodfokú hatáskört kizárólag átruházott hatáskörben hozott önkormányzati hatósági ügyben gyakorolja, továbbá a Kat. 46. § (4) bekezdése alapján veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörét a polgármester (…) gyakorolja, ezáltal a képviselő-testület nem rendelkezik sem elsőfokú, sem másodfokú hatáskörrel.
Az Ákr. 116. § (2) bekezdése értelmében fellebbezésnek van helye, ha a határozatot a – képviselő testület kivételével – helyi önkormányzat szerve hozta, ugyanakkor a (4) bekezdés d) pontja értelmében ettől eltérően nincs helye fellebbezésnek, amennyiben nincs kijelölt másodfokú hatóság.
Az Ákr. 112. § (1) bekezdése értelmében a hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye, valamint a 114. § (1) bekezdése értelmében az ügyfél (…) a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat.
A jogorvoslat illetékmentességét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 10. pontja biztosítja.
Gönyű, 2020. március 17.
Major Gábor
polgármester