Felhívás - parlagfű és egyéb gyomnövények írtása
A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen
d) parlagfű (Ambrosia artemisiifolia),
e) keserű csucsor (Solanum dulcamara),
f) selyemkóró (Asclepias syriaca),
g) aranka fajok (Cuscuta spp.) ellen.
(2) Az (1) bekezdés g) pontjába tartozó gyomnövények irtását virágzásuk előtt végre kell hajtani.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. tv. (a továbbiakban Tv.) 17. § (1) bekezdése értelmében a termelő, illetve a földhasználó köteles
a) a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni;
b) a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni;
c) az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált növénytermesztés alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét.
A fenti jogszabályhely (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
A Tv. az alábbiakról rendelkezik:
50. § (1) Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a termelő, illetve a földhasználó védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendeli el.
(2) A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani a közérdekű védekezés költségeinek megelőlegezését. A közérdekű védekezés elrendelését követően a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kell kötelezni az (1) bekezdés szerinti mulasztás elkövetőjét. A kötelezett nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv javára. A költségek behajtásáról az állami adóhatóság gondoskodik.
(3) Amennyiben a költségek megtérítésére kötelezett a közérdekű védekezéssel érintett ingatlan tulajdonosa és az ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felel.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó a 17. § (4) bekezdésében szereplő parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető.
(6) A közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni. A közérdekű védekezést a hatóság a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja, illetve elvégeztetheti.
(7) Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30 %-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.
A hatóság megítélése szerint a mezőgazdasági termelés zavartalanságának és az emberi egészség védelme érdekében, a parlagfű elleni védekezés társadalmi érdek, így a védekezési késedelem, illetve e kötelezettségek teljesítésének elmaradása adott esetben jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járhat.
Tájékoztatom, hogy a Tv. 60. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a 17. § (1) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettségét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kötelezése ellenére, továbbá a 17. § (4) bekezdésében előírt, a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja.
A Tv. 60. § (2) bekezdése értelmében a bírság ismételten is kiszabható.
Az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklete értelmében a növényvédelmi bírság tételes mértéke az érintett terület nagysága alapján az alábbi:
| c) A Tv. 17. § (1), illetve (4) bekezdésében előírt védekezési kötelezettség elmulasztása | ||
| 1. belterületen: | kevesebb, mint 50 m2 | 15 000 Ft |
| 50 m2, vagy nagyobb, de 200 m2-nél kevesebb |
15 000 - 50 000 Ft | |
| 200 m2, vagy nagyobb, de 1000 m2-nél kevesebb |
50 000 - 100 000 Ft | |
| 1000 m2, vagy nagyobb, de 1 ha-nál kevesebb |
100 000 - 750 000 Ft | |
| 1 ha, vagy nagyobb | 750 000 - 5 000 000 Ft | |
| 2. külterületen: | kevesebb, mint 1 ha | 15 000 - 50 000 Ft |
| 1 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 5 ha |
50 000 - 150 000 Ft | |
| 5 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 10 ha |
150 000 - 225 000 Ft | |
| 10 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 30 ha |
225 000 - 1 000 000 Ft | |
| 30 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 50 ha |
1 000 000 - 2 000 000 Ft | |
| 50 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 100 ha |
2 000 000 - 3 750 000 Ft | |
| 100 ha, vagy nagyobb | 3 750 000 - 5 000 000 Ft | |
A fentiekre tekintettel felhívom minden földhasználó és termelő figyelmét arra, hogy az ingatlanokon a parlagfű és egyéb károsítók irtását haladéktalanul szíveskedjen elvégezni.
Ha a földhasználó vagy termelő a fenti kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a növényvédelmi hatóság közérdekű védekezést fog elrendelni, melynek költségeit viselni köteles és ebben az esetben a növényvédelmi bírság kiszabását a hatóság nem mellőzheti.
2014. július 16.
dr. Kállai Erik
jegyző
