Tájékoztató az egyszerűsített honosítási eljárásról
A magyar Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást.
Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli Magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.
A jogszabály 2010. augusztus 20-án lépett hatályba, de az új szabályokat a 2011. január 1. után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
A kérelem benyújtása:
Az állampolgársági kérelmet be lehet nyújtani
- a Bevándorlási és Állampolgársági Hivata Regionális Igazgatóságainál,
- a magyarországi anyakönyvvezetőknél (bármelyik Polgármesteri Hivatalban),
- külföldön a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél.
Az állampolgársági kérelmet egyénileg és csak személyesen lehet benyújtani. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet.
Kérelmet az nyújthat be, aki a kedvezményes honosítás következő (együttes) feltételeinek maradéktalanul megfelel:
- maga, vagy felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását,
- magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi),
- a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, és
- honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.
Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat (például a felmenők születési anyakönyvi kivonatait, de lehet plébánosi / lelkipásztor igazolás vagy régi magyar okirat, például illetőségi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, katonakönyv, stb.). A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen, Mellékelni kell még egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab igazolványképet (külföldön élőnek egyet).
A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv felhívására csatolni kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanusító igazolásá.
Az idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése, vagy viszonossági gyakorlat hiányában
- hiteles magyar nyelvű fordítással, és
- ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.
Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek a hiány pótlására határidő tűzésével felszólítják. A hiánypótlás teljesítéséig az ügyben dönteni nem lehet.
A kérelem elbírálása:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztését a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. Ebbe az időtartamba azonban nem számít bele:
- a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,
- az eljárás felfüggesztésének időtartama )ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik),
- a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama,
- az állampolgárságot érintő adat, vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz, vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.
Ez azt jelenti, hogy a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni.
A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy fogadalmat a honosított, vagy polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.
Névmódosítás:
A határon túli magyarok az egyszerűsített eljárással egyidejűleg kérhetik
- hogy saját, vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék,ű
- többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását,
- utónevüknek magyar megfelelőjét.
A névmódosítási kérelmet okirattal, vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.